Miközben a hazai sajtó Putyin magyarországi látogatásával volt elfoglalva az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szép csendben nyilvánosságra hozta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) átvizsgálásáról szóló összefoglaló jelentését. Bár rövid cikkek megemlékeznek a jelentésről, azonban a gazdasági kérdéseken túlmenően számos érdekes meglátást tartalmaz a nyilvánvalóan mindenkor független Állami Számvevőszék összefoglalója.


A korrupciós pénzek rendszerszintű és intézményesített elosztásáról hírhedté vált, Lázár János által vezetett szervezetet 2014-ben szüntette meg az Orbán-kormány. Az irányító hatósági és a közreműködő szervezeti feladatok minisztériumokhoz rendelésével az Orbán-kormány által kommunikált cél a fejlesztéspolitikai intézményrendszer egységes szervezeti struktúrájának kialakítása, költségtakarékos, hatékony és egységes működésének megteremtése volt.

"Nullára szorítja le a korrupció kockázatát a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megszüntetésével és az új rendszer bevezetésével a kormányzat - jelentette ki korábban a Magyar Nemzetnek a Miniszterelnökség fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára. Csepreghy Nándor megerősítette, Magyarország 2015 végéig a teljes uniós keretösszeget felhasználja."

Az Állami Számvevőszék a 2007-2013. közötti időszakra vonatkozóan rendszerellenőrzés keretében értékelte az NFÜ, illetve a Közreműködő Szervezetek európai uniós támogatások felhasználásához kapcsolódó tevékenységét. Az ÁSZ folyamatosan figyelemmel kíséri a közösségi források felhasználását, ellenőrzéseivel támogatja a felhasználás hatékonyságának növelését. A konkrét ellenőrzés célja többek között annak értékelése volt, hogy a kialakított szabályozási és intézményrendszer hozzájárult-e az uniós források szabályszerű és eredményes felhasználásához.

(forrás: kormány.hu)

Advertisement

Advertisement

Az ÁSZ megállapította, hogy a Közreműködő Szervezetek tevékenységükkel hozzájárultak a projektek szabályszerű megvalósításához, a 2007-2013. időszakban pályázatkezelési feladataikat összességében eredményesen, a jogszabályi előírásoknak és a szerződéseknek megfelelően ellátták, a feltárt hiányosságok eseti jelleggel fordultak elő. A Közreműködő Szervezetek az ellenőrzött pályázatok esetében a projekt-megvalósulását nyomon követték. Hiányosságok voltak tapasztalhatók azonban a Közreműködő Szervezetek projektek megvalósítása során végzett monitoring- és ellenőrzési feladatainak ellátása tekintetében.

Az NFÜ feladatellátásával eredményesen járult hozzá az NSRK 104,3%-os szerződéssel történő lekötéséhez, azonban 11 Operatív Program esetében (KEOP, TÁMOP, TIOP, VOP és ROP-ok) a 2013. év végéig a szerződéses lekötés nem érte el a rendelkezésre álló keretösszeget. A 11 Operatív Program esetében a szerződéssel le nem kötött összeg 2013. december 31-én 318,6 Mrd Ft volt.

Az NFÜ források felhasználása során végzett tevékenysége nem tekinthető maradéktalanul eredményesnek, mivel a 2007-2013. évi költségvetések módosított kiadási előirányzataiból kumulált EU-s támogatásokból 4966,7 Mrd Ft, azaz a források 70,6 %-ának kifizetése valósult meg.

Advertisement

Az ellenőrzött időszakban a szabálytalanságok közül jellemző volt a közbeszerzési, valamint a gazdasági nehézségek miatt nem megfelelően megvalósuló projektek miatti szabálytalanság. A szabálytalanságok száma 2008. évi 5 db-ról a 2013. évben 1623 db-ra emelkedett.

A kifizetések felfüggesztésére a 100 db fejlesztési és 30 db atipikus projektből 25 esetben került sor a megvalósítás időszakában, a szerződéses viszony módosítását 89 esetben hajtották végre, költségnövekmény a mintavétellel érintett projektek 20 %-ában fordult elő. A költségnövekményt saját forrásból vagy hitelből fedezték a kedvezményezettek.

Advertisement

Az ellenőrzött tételek sokaságra történő kivetítése eredményeként a fejlesztési célú támogatásokra vonatkozó kifizetések legalább 10,3 %-ban nem feleltek meg a szerződéses jogviszonyban foglaltaknak, mert a nyilvántartás nem volt összhangban a benyújtott kifizetési igénylésekhez kapcsolódó elszámolásokkal, amelyet hiánypótlás keretében pótoltak. Az atipikus foglalkoztatási formák ösztönzésére szolgáló források támogatási szerződéssel történő lekötése nem tekinthető eredményesnek, mert 2013. év végéig a teljes keret 80%-a, 3,2 Mrd Ft került lekötésre.

A jelentés javaslatot is tett Lázár János részére, bár ő valószínűleg nem ezért kíséri kiemelt figyelemmel a támogatások kifizetéseit:

Kiemelten kísérje figyelemmel a támogatások kifizetéseit az EU-s források teljes körű felhasználása érdekében, hogy az EU Bizottság az "n+2" időszak végén automatikusan ne vonja vissza a támogatások előfinanszírozással vagy időközi kifizetéssel még nem érintett részét.

Igazi csemegét rejteget a dokumentum utolsó néhány oldala, ahol az ÁSZ jelentés tervezetére történő véleményezések kapcsán betekintést nyerhetünk a végső jelentés kialakulásának folyamatába is:

Advertisement

Az EMMI képviseletében Balog Zoltán igyekezett megmagyarázni például, hogy az ESZA nKft. munkatervének a jóváhagyását költözés miatt nem tudta az ellenőrök rendelkezésére bocsátani, azonban az ÁSZ a kreatív érvelést nem tudta elfogadni és nem fogadta el azt a meglátást sem, hogy a TÁMOP és TIOP projektekhez kibocsátott útmutatóval eleget tett az általános tájékoztatási kötelezettségnek a többi projekt tekintetében is.

Advertisement

A Varga Mihály által vezetett NGM értetlenségének adott hangot, hogy miért pont az ő két projektjük lett atipikus foglalkoztatási formák ösztönzésére programban eredménytelennek kiemelve, mondván "a rendelkezésre álló forrás támogatási szerződéssel való lekötése ugyan nem teljeskörű, de kirívónak sem tekinthető az elmaradás." Ezek szerint tehát ennél jóval több eredménytelennek tekinthető projekt van, amit sajnos az ÁSZ nem vizsgált.

Lázár János - aki az NFÜ-t 2013-tól vezette a megszűnéséig - már a jelentésben is magyarázni akarta a 70,6 %-os bizonyítványt, ezért kérte az ÁSZ-t, hogy az alábbi bekezdéssel egészítsék ki a jelentést: "Az indikátornál nem ad valós képet, ha a tényértéket időarányosan számított célértékhez hasonlítjuk, mivel az indikátor csak a lezárt projektek kifizetéseit tartalmazza, ami nem időarányosan egyenletesen növekszik. Különösen jelentősen befolyásolják az indikátor értékét a nagy beruházási projektek, ezek teljes vagy egyes szakaszainak végrehajtása 2014- 2015-ben fejeződik be, akkor lehet a projektet lezárni, és akkor lehet az indikátor számításába ezen projektek kifizetett támogatását is figyelembe venni. Ez is indokolja, hogy a VOP indikátor értéke csak kevesebb, mint 1/3-a a teljes kifizetésnek.", aminek a közzétételét a jelentésben az ÁSZ elutasította.