A napokban teljes egészében elérhetővé vált az Előzetes Konzultációs Dokumentáció a MVM PaksII Zrt. által gondozott weboldalon. A dokumentációt létrehozó Lévai-projektet az MVM Zrt. indította el 2009-ben, és az MVM Zrt. által megjelölt célja volt elvégezni azokat a feladatokat, amelyek révén "az országgyűlési határozatban foglaltaknak megfelelően eljuthatunk majd a paksi atomerőmű bővítésének megkezdéséhez".

A Lévai-projekttel kapcsolatos szerződések egy részét az Energiaklub korábban már sikeresen kiperelte az MVM Zrt.-től, melyek kapcsán mintegy 3,6 milliárd forintnyi szerződésállományt találtak a projekttel összefüggésben. A Kúria 2012. november 28-án meghozott ítélete szerint ugyanis az MVM Zrt. állami vagyonnal gazdálkodó, közfeladatot ellátó társaságnak minősül. A szerződések és a tanulmányok egy része tehát részletekben és zömmel "cenzúrázva" már korábban nyilvánosságra kerülhetett.

Advertisement

A projekt kapcsán azonban az Energiaklub szakértői szerint nem előzetes hatástanulmányok készültek, hanem már a hatásvizsgálat időszakában is a konkrét kivitelezést és engedélyezést készítették, illetve készítik elő. A paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos kritikák zöme a hatástanulmányok - különösen a beruházás szükségességét alátámasztó gazdasági-pénzügyi hatástanulmányok - elmaradása vagy elérhetetlensége miatt emel szót, illetve a korrupciós kockázatok magas szintjére hívja fel a figyelmet.

(forrás: infovilag.hu)

Advertisement

Advertisement

Egyfelől a kritikát megfogalmazók érvelését tűnik alátámasztani, hogy az Előzetes Konzultációs Dokumentáció közzétételére nem az azt elkészíttető (és egyébként a közzétételre immáron már két éve kötelezett) MVM Zrt. oldalán került sor, hanem már a konkrét kivitelezés projektjét végző MVM PaksII Zrt. weboldalán, ezért feltelezhetően ez már a végső hatástanulmány is egyben a kivitelezés kapcsán.

A megjelent dokumentáció átolvasása után nyilvánvalóvá válik, hogy az sem tartalmaz érdemben pénzügyi-gazdasági megvalósíthatósági vagy hatásvizsgálatot, de ez nem is várható el tőle, tekintettel arra, hogy a környezetvédelmi engedély majdani megszerzése érdekében készült, azonban egy-két gondolatot így is kiemelnék előle, idézem:

  • A megvalósítandó blokkok szállítója, illetve típusa – a nemzetközi gyakorlattal egyezően – tendereztetési eljárás alapján kerül kiválasztásra, mely összetett, több szakaszból álló folyamat.
  • Magyarország biztonságos villamosenergia-ellátásának fenntartása érdekében új erőművi kapacitások létesítése szükséges, mert közép- és hosszú távon a jelenleg meglévő kapacitás jelentős részének leállítása várható.
  • Az importszaldó aránya a 2010-es években még növekedhet, elsősorban az olcsó regionális kínálati ár miatt, amit a régióban várhatóan üzembe lépő atomerőműves egységek tovább erősíthetnek. A 2020-as években azonban már az importszaldó csökkenésére lehet számítani. A nagyblokkos atomerőművi egységek üzembe lépése átmeneti túlépítettséget okozhat a hazai rendszerben. A kapacitástöbblet kihasználása csak exporttal vagy szivattyús tározós vízerőművel lesz megoldható.
  • A kapacitástöbblet főleg az alacsony terhelésű időszakokban jelenthet problémát, amikor az időjárásfüggő vagy más okból nem irányítható erőművek mellett a még üzemben lévő (jellemzően nagy egységteljesítményű) irányítható gépegységeknek kell a le irányú szabályozási kapacitást biztosítaniuk. Ez indokolja, hogy az új blokkok a jelenleginél lényegesen nagyobb, 50–100% közötti tartományban legyenek szabályozhatók, amit a mai harmadik generációs atomerőművi technológia minden további nélkül lehetővé tesz, a Magyar Villamosenergia-rendszer Üzemi Szabályzata pedig követelményként elő is ír.

Másfelől pénzügyi-gazdasági területen a 2008-as gazdasági világválságot megelőző időszakra vonatkozóan ismertté váltak ugyan a Lévai-projektet előkészítő Teller-projekt keretében pénzügyi prezentációk az ING Group részéről, illetve egy jelentősen cenzúrázott tanulmány, továbbá a gazdasági- és társadalmi hatáselemzés munkaverziója is, azonban nyilvánvaló, hogy azok legfeljebb a 2009-es országgyűlési határozatot voltak képesek alátámasztani és érdemben már nem voltak használhatóak a 2014-ben megkötött államközi szerződések előkészítésekor és aláírásakor.

(forrás: 444.hu)