Az ellens√©g a drogok, illetve azok egy r√©sze, amiket nem tartunk itt K√∂z√©p-Eur√≥p√°ban elfogadhat√≥nak. Mi√©rt megnyerhetetlen a drogok ellen v√≠vott h√°bor√ļ?

A fenti vide√≥ban Peter Christ amerikai nyugd√≠jas rendŇĎrkapit√°ny fejti ki v√©lem√©ny√©t a k√°b√≠t√≥szerek ellen v√≠vott h√°bor√ļr√≥l, ami bŇĎ 40 √©ve tart a USA-ban. Sajnos meg√°llap√≠t√°sai √ľlnek haz√°nkra is, iskolarendŇĎr√∂kkel √©s k√©tes hat√°s√ļ diz√°jner drogok fel√© terel√©ssel megt√°mogatva egyre ink√°bb. Nem kell *drogosnak vagy tot√°lisan szabadelvŇĪnek lenni, hogy az ember bel√°ssa, jelenleg alkalmazott eszk√∂zeinkkel es√©lytelenek vagyunk.

(*Drogos: Ez mondjuk érdekes kifejezés/értékítélet egy olyan országban, ahol becslések szerint a teljes lakosság 8%-a alkoholista.)

A RendŇĎr√∂k a Tilalom Ellen szervezet vezetŇĎj√©nek fŇĎbb gondolatai a t√©m√°ban:

A rendŇĎrs√©g elsŇĎdleges feladata a polg√°rokat megv√©deni EGYM√ĀST√ďL. A drogok ellen folytatott h√°bor√ļban MAGUKT√ďL pr√≥b√°ljuk megv√©deni embert√°rsainkat. Erre a rendŇĎrs√©g nem alkalmas, ez a csal√°d, az oktat√°s, az egyh√°z √©s az eg√©szs√©g√ľgy ter√ľlete.

A szesztilalom alatt, 1920-tól 1933-ig a gyilkossági ráta folyamatosan emelkedett az USA-ban. 1933-ban legalizálták a szeszfogyasztást, 1937-re visszaállt a gyilkossági ráta az 1919-es szintre, noha épp a nagy gazdasági világválság mélypontját élte meg az ország.

A legaliz√°ci√≥ nem a drogokr√≥l sz√≥l, hanem a bŇĪn√∂zŇĎkrŇĎl, akiknek a jelenlegi rendszer komoly meg√©lhet√©st biztos√≠t √©s akik r√©v√©n erŇĎszakos bŇĪncselekm√©nyeket produk√°l.

A Nixon √°ltal 40 √©ve meghirdetett drogh√°bor√ļ alatt a k√°b√≠t√≥szerek k√∂nnyebben el√©rhetŇĎek, olcs√≥bbak √©s tiszt√°bbak lettek.

Az USA-ban van a vil√°g legnagyobb b√ľntet√©sv√©grehajt√°si rendszere. Ugyanakkor nincs egyetlen drog-mentes b√∂rt√∂n sem az √Āllamokban. Ha ebben a maxim√°lisan ellenŇĎrz√∂tt rendszerben nem lehet ezt el√©rni, hogy √©rn√©nk el szabad emberek k√∂z√∂tt?

A drogok elleni h√°bor√ļ megnyerhetetlen, az emberek mindig is k√°b√≠tani fogj√°k magukat. A k√©rd√©s az, ki ir√°ny√≠tsa a piacot? Gengszterek √©s terrorist√°k, vagy szab√°lyozott keretek k√∂z√∂tt a t√∂bbs√©gi t√°rsadalom?

A drog-k√©rd√©st nem fogja megoldani a legaliz√°ci√≥, ez, ahogy az alkohol √©s a doh√°nyz√°s is, oktat√°si √©s eg√©szs√©g√ľgyi probl√©ma. A k√°b√≠t√≥szer front az egyetlen, ahol egy oktat√°si √©s eg√©szs√©g√ľgyi probl√©m√°t elsŇĎsorban a bŇĪn√ľld√∂z√©s √©s igazs√°gszolg√°ltat√°s keretei k√∂z√∂tt pr√≥b√°lunk orvosolni.

Az USA-ban √©vente 450 ezer ember hal meg doh√°nyz√°s k√∂vetkezt√©ben, 150 ezren az alkoholnak k√∂sz√∂nhetŇĎen √©s 30 ezren illeg√°lis szerek haszn√°lata miatt. Ha teljes tilt√°s annyira j√≥ √∂tlet, akkor mi√©rt nem √≠gy kezelj√ľk a sokkal durv√°bb t√°rsadalmi k√∂vetkezm√©nyekkel j√°r√≥ iv√°st √©s doh√°nyz√°st?

70 milli√°rd doll√°rt (15.300 milli√°rd forint, durv√°n az √©ves magyar GDP fele) k√∂ltenek √©vente a drogok ellen v√≠vott h√°bor√ļra. Nem lehetne ezt hat√©konyabban elk√∂lteni? Mi van a szab√°lyozott kereskedelembŇĎl sz√°rmaz√≥ ad√≥bev√©telekkel √©s munkahelyekkel?

Sza√ļd-Ar√°bi√°ban a drogcsemp√©szeket kiv√©gzik. Ha ez a szigor mŇĪk√∂dne, nem v√°gn√°nak le √ļjabb fejeket minden √©vben, elm√ļlna a probl√©ma. M√©g ilyen elrettent√©s mellett is van kereslet √©s k√≠n√°lat.

A tot√°lis tilt√°s m√°r Istennek sem mŇĪk√∂d√∂tt. Szabad akaratot adott √Ād√°mnak √©s √Čv√°nak, majd megtiltotta, hogy a Tud√°s F√°j√°nak gy√ľm√∂lcs√©bŇĎl egyenek. Az eredm√©nyt mindenki ismeri.

Advertisement