A napokban teljes egészében elérhetővé vált az Előzetes Konzultációs Dokumentáció a MVM PaksII Zrt. által gondozott weboldalon. A dokumentációt létrehozó Lévai-projektet az MVM Zrt. indította el 2009-ben, és az MVM Zrt. által megjelölt célja volt elvégezni azokat a feladatokat, amelyek révén "az országgyűlési határozatban foglaltaknak megfelelően eljuthatunk majd a paksi atomerőmű bővítésének megkezdéséhez".

A Lévai-projekttel kapcsolatos szerződések egy részét az Energiaklub korábban már sikeresen kiperelte az MVM Zrt.-től, melyek kapcsán mintegy 3,6 milliárd forintnyi szerződésállományt találtak a projekttel összefüggésben. A Kúria 2012. november 28-án meghozott ítélete szerint ugyanis az MVM Zrt. állami vagyonnal gazdálkodó, közfeladatot ellátó társaságnak minősül. A szerződések és a tanulmányok egy része tehát részletekben és zömmel "cenzúrázva" már korábban nyilvánosságra kerülhetett.

A projekt kapcsán azonban az Energiaklub szakértői szerint nem előzetes hatástanulmányok készültek, hanem már a hatásvizsgálat időszakában is a konkrét kivitelezést és engedélyezést készítették, illetve készítik elő. A paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos kritikák zöme a hatástanulmányok - különösen a beruházás szükségességét alátámasztó gazdasági-pénzügyi hatástanulmányok - elmaradása vagy elérhetetlensége miatt emel szót, illetve a korrupciós kockázatok magas szintjére hívja fel a figyelmet.

(forrás: infovilag.hu)

Egyfelől a kritikát megfogalmazók érvelését tűnik alátámasztani, hogy az Előzetes Konzultációs Dokumentáció közzétételére nem az azt elkészíttető (és egyébként a közzétételre immáron már két éve kötelezett) MVM Zrt. oldalán került sor, hanem már a konkrét kivitelezés projektjét végző MVM PaksII Zrt. weboldalán, ezért feltelezhetően ez már a végső hatástanulmány is egyben a kivitelezés kapcsán.

Advertisement

A megjelent dokumentáció átolvasása után nyilvánvalóvá válik, hogy az sem tartalmaz érdemben pénzügyi-gazdasági megvalósíthatósági vagy hatásvizsgálatot, de ez nem is várható el tőle, tekintettel arra, hogy a környezetvédelmi engedély majdani megszerzése érdekében készült, azonban egy-két gondolatot így is kiemelnék előle, idézem:

  • A megvalĂłsĂ­tandĂł blokkok szállĂ­tĂłja, illetve tĂ­pusa – a nemzetközi gyakorlattal egyezĹ‘en – tendereztetĂ©si eljárás alapján kerĂĽl kiválasztásra, mely összetett, több szakaszbĂłl állĂł folyamat.
  • Magyarország biztonságos villamosenergia-ellátásának fenntartása Ă©rdekĂ©ben Ăşj erĹ‘művi kapacitások lĂ©tesĂ­tĂ©se szĂĽksĂ©ges, mert közĂ©p- Ă©s hosszĂş távon a jelenleg meglĂ©vĹ‘ kapacitás jelentĹ‘s rĂ©szĂ©nek leállĂ­tása várhatĂł.
  • Az importszaldĂł aránya a 2010-es Ă©vekben mĂ©g növekedhet, elsĹ‘sorban az olcsĂł regionális kĂ­nálati ár miatt, amit a rĂ©giĂłban várhatĂłan ĂĽzembe lĂ©pĹ‘ atomerĹ‘műves egysĂ©gek tovább erĹ‘sĂ­thetnek. A 2020-as Ă©vekben azonban már az importszaldĂł csökkenĂ©sĂ©re lehet számĂ­tani. A nagyblokkos atomerĹ‘művi egysĂ©gek ĂĽzembe lĂ©pĂ©se átmeneti tĂşlĂ©pĂ­tettsĂ©get okozhat a hazai rendszerben. A kapacitástöbblet kihasználása csak exporttal vagy szivattyĂşs tározĂłs vĂ­zerĹ‘művel lesz megoldhatĂł.
  • A kapacitástöbblet fĹ‘leg az alacsony terhelĂ©sű idĹ‘szakokban jelenthet problĂ©mát, amikor az idĹ‘járásfĂĽggĹ‘ vagy más okbĂłl nem irányĂ­thatĂł erĹ‘művek mellett a mĂ©g ĂĽzemben lĂ©vĹ‘ (jellemzĹ‘en nagy egysĂ©gteljesĂ­tmĂ©nyű) irányĂ­thatĂł gĂ©pegysĂ©geknek kell a le irányĂş szabályozási kapacitást biztosĂ­taniuk. Ez indokolja, hogy az Ăşj blokkok a jelenleginĂ©l lĂ©nyegesen nagyobb, 50–100% közötti tartományban legyenek szabályozhatĂłk, amit a mai harmadik generáciĂłs atomerĹ‘művi technolĂłgia minden további nĂ©lkĂĽl lehetĹ‘vĂ© tesz, a Magyar Villamosenergia-rendszer Ăśzemi Szabályzata pedig követelmĂ©nykĂ©nt elĹ‘ is Ă­r.

Advertisement

Másfelől pénzügyi-gazdasági területen a 2008-as gazdasági világválságot megelőző időszakra vonatkozóan ismertté váltak ugyan a Lévai-projektet előkészítő Teller-projekt keretében pénzügyi prezentációk az ING Group részéről, illetve egy jelentősen cenzúrázott tanulmány, továbbá a gazdasági- és társadalmi hatáselemzés munkaverziója is, azonban nyilvánvaló, hogy azok legfeljebb a 2009-es országgyűlési határozatot voltak képesek alátámasztani és érdemben már nem voltak használhatóak a 2014-ben megkötött államközi szerződések előkészítésekor és aláírásakor.

(forrás: 444.hu)